Trianoni békeszerződés
"Nincs, ami csillapítaná a Trianon okozta seblázat."
Általános tudnivalók
- A trianoni békeszerződés az első világháború utáni helyzetek lezárása, a vesztes országok büntetésének és a nyertes nagyhatalmak nyereményének elbírálása képen született meg.
- A békeszerződést a Párizsi békekonferencia készítette elő, mely 1920 januárjában kezdődött és a nagyhatalmak kezdték meg a tanácskozást.
- A békeszerződés elnevezés téves, hiszen inkább békediktátumok születtek, mivel a vesztes országok nem vettek részt a konferencián és később az érveiket sem vették figyelembe, az országhatárokat is kompromisszumosan húzták meg.
- A végső döntésre 1920 június 4.-én a versailles-i nagy Trianon-palotában került sor.
Ami az országunkat érintette
A magyar delegáció gróf Apponyi Albert vezetésével érvelt a békekonferencián, igyekeztek megvédeni a magyar lakta területeket a Vörös térkép segítségével, melyet Teleki Pál földrajztudó készített.
Magyarország történelmében gyásznap lett a békeszerződés napja. Területei 2/3-át elcsatolták és 3.3 millió magyar került a határon kívülre. Területi veszteségek gazdasági következményeket vontak maguk után. Magyarország elvesztette nyersanyag forrásait és gazdasági kapcsolatait.
A magyar haderőre is intézkedéseket szabtak ki, ezzel akarták alkalmatlanná tenni Magyarországot a katonai visszavágásra. Maximalizálták a hadsereget 35.000 főre. Betiltották az általános hadkötelezettséget és a modern fegyvernemek tartását.
Trianon a magyar költészetben
Trianon árnyékában élve feledjünk el minden személyi sérelmet, pártoskodást és nyújtsunk testvérkezet mindenkinek, aki szívében és szándékában magyar még, még akkor is, ha nézeteink sok mindenben nem egyeznek.
Wass Albert
"Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját"
gróf Apponyi Albert
Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
Juhász Gyula